Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Csak ölelgetem a fehér macimat...
Így próbálom kibírni a hiányodat.
Könnyes szemmel, csak rád gondolok,
s a szívem fájdalmától az égbe kiáltok!!!
Hiányzik minden egyes porcikád,
várom, hogy újra csókoljon a szád...
Talmud
A szél süvít, a Nap már lement,
Csak egy pislákoló tűzrakás odalent.

A tűz körül két árnyék,
Egymással szemben, csöndben.
Az egyik ridegen figyeli,
Miként a másik a tüzet éleszti.

Dobálja sorba az ágakat,
Remélve, a láng újra erőre kaphat.
A másik türelmetlenül várja,
Hogy mikor adja fel a társa.

Jól tudják mindketten,
Együtt sikerülhetne minden.
De a Csalódás már belefáradt,
Míg a Remény sosem adja fel a vágyat.

A vágyat, hogy a Csalódás eltűnik,
S egy új társ a helyébe feltűnik.
Egy lány, ki segít mindenben,
Hogy újra fellángoljon a Szerelem.
A ló az maga a természet
-ha látsz egy lovat vízközelben tudd, hogy ő a vízben született
-ha látsz egy homokvihart melyből később egy ménes látszik kijönni akkor tudd, hogy az a ménes a homokból született
-ha figyelmes vagy s hallgatod a szeleket majd egy hideg fuvallat érint meg tudd, hogy az egy ló volt
-ha télen sétálsz az erdőben s nyerítéseket hallasz tudd, hogy épp akkor született meg egy új
... -s ha ősszel mikor a szél sodorja magával a leveleket s épp egy hatalmas levélcsapat megy el előtedd melyben lovak alakja formálódik ki akkor tudd, hogy egy hatalmas ménes vágtatott el előtedd.

Ha patadobbanást hallasz a szívedben akkor te magad vagy egy ló.
Vannak emberek, akik nem azért küldettek hozzánk, hogy maradjanak. Hanem hogy átsuhanva életünk napjain, megmutassanak valami fontosat, ami megváltoztat bennünk dolgokat. Ha pedig eljön a nap, el kell őket engednünk. Óriási bennünk a veszteség, pedig kaptunk valamit. Egy új jellemvonást, ami később életmentő lehet.
Minden, ami egyszer megtörténik, lehet, hogy soha többé nem történik meg újra. De minden, ami kétszer történik, bizonyosan megtörténik harmadszor is.
Ki nagyvízre indul, annak dönteni kell:
Melyik hullám a jó, melyik sodorja el.
Legyen bármilyen vonzó egy új állomás,
Az egyszerű út, az naivitás!
Nem ismersz engem, mégis úgy teszel mintha ismernél... Minden ember egy palack bor. De mind-mind más. S te azt hiszed, hogy a bor nem tehet mást veled csak lerészegít. Pedig nem így van. Amikor felbontasz egy ismeretlen bort... gondolsz róla valamit. A neve árulkodik... beszédes a palack formája, a címke tartalma. Elolvashatod, hogy milyen szőlőből és mikor készült. Megkérdezhetsz másokat arról, hogy milyennek találták... De az első, igazán személyes találkozás akkor történik, amikor kibontod a palackot és pohárba töltöd. Megnézed a színét a napfényben, hagyod hogy illata beöltse a poharat s az orrodba jutva beszélni kezdjen hozzád. Aztán belekóstolsz és hagyod, hogy amit teremtője együvé alkotott, azt az ízlelőbimbóid újra részekre szedjék és egyenként fedezzék fel benne a becsülendőt, a szeretni valót, a csodát. Ettől kezdve már nem vagytok idegenek egymásnak, s rájössz, hogy a borok rengetek örömöt tartogatnak számodra.
Drága Csalódás!
Vendégszeretetem sosem volt irántad, de te mégis sokszor megleptél már.
Próbáltalak noszogatni, jelezni, hogy ideje menned,
De a kijárat előtt mindig megfordultál.
Most, hogy újra érzem távozni készülsz,
Arra kérlek engem örökre békén hagyjál.
Szenvedtem már te miattad eleget,
Jöjjön végre a boldogság helyetted!
Benned újra, mikor bízhatok?
Félek, megint padlót fogok!
Hülye voltam, mert neked hittem,
a szívem diktált, nem az eszem.
Senkinek sem akartam semmit elhinni,
nem tudtam belőled, ilyet kinézni!
De már összeállt a fejemben a kép,
nem maradsz más, csak egy szép emlék!
Magamnak és mindenkinek is hazudnék,
ha azt mondanám, elfelejtettelek rég.
Tudom már nem leszünk együtt többet,
barátságon kívűl, nem kérek mást tőled!
Van, mikor egyetlen szótól újra elkezd dobogni a szíved,
és úgy érzed, lehet még minden jó, mint régen.
Fellobban újra a régi szerelem,
s te ismét foghatod két kezem.

Ez viszont csak álom, egy röpke gondolat,
s hogy rád gondolok, az nem csak egy pillanat.
Szeretnélek látni, beszélni veled,
csak reménykedni tudok, a bánat mellett.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló