Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
A szerelem elűzi az időt. Az idő a szerelmet.
Talmud
Szerelemmel múlik az idő, idővel múlik a szerelem.
A szerelem, olyan mint a fa: magától növekszik, mély gyökeret ereszt egész valónkba és gyakran tovább zöldül a szív romjain.
Nem kísérthetjük a sorsot anélkül, hogy végül meg ne perzseljen.
Letépem ezt a hangaszálat

Már tudhatod, az ősz halott.

E földön többé sose látlak

Ó idő szaga, hangszálak

És várlak téged, tudhatod.
Viszontlátásra! Mondom és megyek...
Bennem legbelül valami remeg.
Mert nem tudom, sosem tudhatom:
szoríthatom-e még azt a kezet, amit elengedek
Magányosan alszunk,úgy is ébredünk
Mások körül magányos az életünk.
Nem élhet mindenki egyedül,
Mert különben magányosan alszunk és ébredünk.
Vannak dolgok, melyeket csak az érez,
akinek esze,
S vannak olyanok, melyeket csak az ért,
akinek szíve van.
Mindenki álmodik egyszer valamit:
Kicsit, nagyot, csodát, s gyakran valakit;
Múltat, jelent, jövőt, mi volt és mi lesz,
drága álma nem fogható semmihez.
Fáradt a tested,
Nyomja a sírhalom,
Tied a csend a nyugalom,
Mienk a könny a fájdalom.
Akartunk mi annyi jót és szépet,
De a sors életünkben,
Mindent összetépett.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló