Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
S lám itt vagyunk együtt.
Szemünk a tájra mered,
s lélegzetünk egyszerre ered.
Izmunk egyszerre feszül,
szívünk egyszerre ver,
a barátságunk összetart,
s kettőnk lelke összeforrt.
Hiszen amitől félsz,
nem szégyellem,
énis rettentően félek.
Ami boldoggá tesz téged,
az engem is boldoggá tesz.
Mindent elkövetek,
hogy boldoggá tegyelek.
Talmud
Amikor úgy érzed, hogy nem biznak benned, nyomós okkal aggódhatsz. De nem mást kell hibáztatni. Láss a dolgok háta mögé! Nem Ők a hibásak. Nem Te vagy a hibás. Ti vagytok a hibásak.
Hogy várhatsz el olyat bárkitől is, amit te nem teszel meg? A bizalom ugyanezen alapul. Bízz, s majd bíznak benned is.
Nevettek is a hátam mögött, kihasználtak engem,
Az élet útja rögös és nekem el kellett mennem.
Bele se merek gondolni, milyen lehet az a nagy ő,
Mire beleszeretnék ő is azt mondaná, agyő.
A lehetetlen abszurduma rádöbbent az abszurd lehetetlenségére.
Egy ember van kit sosem feledünk, kiért mindig epedünk. S ha mással is voltunk ,csak Ő-reá gondolunk. Reméljük, egyszer még találkozunk!
Egy lányról álmodtam
De nem csak álmomban.
Egy mezőn állt, csak állt szótlan.
Arca tiszta, keze szép, ruhája, mint a rét.
Virágok voltak rajta rózsaszín, barna, piros s kék.
Haja nem volt más, mint a vízesés.
Olyan ismerős vagy! – mondom én.
Hát persze. Együtt voltunk, nem is rég.
Kinyújtja kezét, hozzám ér…
Így ébredek éjjelek éjjelén.
Azt képzelve, Ő hajol fölém.
Csak álom volt csupán, talán
Egyszer valóság lesz, s
Álom lesz az életem, álom Babám...
Ülünk egymás mellett a padon.
Ülünk egymás mellett némán, hallgatagon.
Ő nem szól hozzám, és én se szólók néki.
-Mért kell a csüggedtnek búsan-mégis élni?
Nem szólok hozzá, bár tudom, hogy szerelme,
hallgatok mellette, bár tudom, a lelke;
a lelke-szerelme csupán értem ég,
s azt is tudom, hogy meg fog siratni még.
Kövesd mindig az egyenes utat
Mit tiszta, romlatlan szíved mutat,
S ha rózsák közt vezetnek el,
A rózsákhoz ne menj közel.
Ne menj közel, ha csábítanak is,
Könnyen megsebezhet egy rózsatövis.
Egy vércsepp fehér ruhádra hull
S ott marad kimoshatatlanul.
Milyen az ”Isten”?
Annak szíve nincsen!
Fiatalon veszi el
Kit sokan szeretnek!

Sokan szeretjük őt,
A lányt, a fiút,
A nőt, a férfiút!
Mégis elveszi Ő!

Fájó az üresség
Mi belül tör ki!
Fájó, mert nem él
Kit szerettünk Mi!
Egy emlék mely ma is fáj.
Egy szó mit itt régen itt hagytál.
Egy levél melyet nekem írtál még.
Szívem most vad tűzben érted ég.

Egy könnycsepp érted, a rég volt szépért,
a vissza sose térő gyönyörű érzésért.
Egy remény, hogy majd eljössz, s újra itt leszel.
Egy csók mellyel csak rád emlékezem.

Egy gyönyörű pillanat,
melyet elfelejteni nem tudtam soha.
Egy álom, egy égető érzés,
ami már csak egy porba hulló kérés.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló