Kiemelt kategóriák
»
» Szerelmes SMS
» Születésnap
» Élet
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
« Első oldal
1
2
3
4
5
6
7
8
Utolsó oldal »
Mi az igazi szerelem? Mikor évtizedekig élsz valakivel és minden nap ajándék, amit vele tölthetsz! Mikor a megtört és ráncos arcban még mindig ugyan azt a fiatal és boldog embert látod, akibe beleszerettél. Akivel kitartottatok jóban, rosszban! Mikor úgy érzed csak vele teljes az élet . Hol vannak ezek az érzelmek . Ma már csak kevés ember tart ki a párja mellett és mintha a szerelem ereje valahogyan elvesztette volna az erejét . Talán a rohanó világ vagy az öregek még tudták mi a boldogság és az örök szerelem titka ! Én is szeretném megfejteni ezt a titkot és úgy 40 év múlva is ugyan úgy tekinteni a páromra, mint azon a bizonyos első napon!
Mona
Talmud
Küldje be kedvenc idézetét »
Megalkuvás ! Talán lehet ezt kéne tennem , de valahogy nem illenek rám a kiszabott klisék ! Jól érzem magam a bőrömben , szeretem , hogy a magam ura vagyok ! Sohasem volt álmom a házasság . Az csak egy papír . Miért kell mindent igazolni . A személyiségünket a tudásunkat és hát az érzelmeinket . Sokan nem értik miért nem vagyok hajlandó végre családot alapítani .
Elmúltam negyven de még most sem érzem elég érettnek magam arra hogy másokért papíron jogilag felelősséget vállaljak . Lehet sokan azt hiszik ez az élet rendje , de én úgy gondolom nem kell kihirdetni ha valakit szeretek . Nem attól tökéletes egy kapcsolat hogy papíron létezik !
Mona
Van valamitek, ami igazán különleges. Túl a stresszen, a dühön, a meg nem értettségen, a fájdalmon, a múlt árnyain, a jövő félelmein, túl a szorongáson és a rettegésen, mindenen túl, ami miatt szorítást érzel a gyomrodban ott van a Ti világotok. Az a világ, ahol haza várnak, ahol az ölelés ezredjére sem ugyanolyan, és mindig jól esik. Ahol a csók nem rutinos, hanem édesen megnyugtató, és amiben nem csak a szenvedély van benne, hanem a csak feléd irányuló szeretet. Ahol a szeretkezés nem felszínes, időszerű kielégülés, hanem maga a törődő, kölcsönös kényeztetés. Ahol nincsenek álarcok, és nincs képmutatás, ahol nincs közöny. Jól vigyázz erre a világra, és ne vidd bele a világ szennyét, és bánatát. Őrizd ezt a világot, mint legféltettebb kincsedet, építgesd benne a házat, mely a közös otthonotok, és ne feledd, minden nap kell hozzátenned egy téglát, hogy épülhessen, és minden nap kell törődnöd vele, szépítgetned kell. Sose vedd természetesnek, hogy van. Az ember túl keveset kap különleges dolgokból.
Ha megtagadod azt, aki vagy, azt, amit érzel, amit gondolsz, hirtelen minden túl szűk lesz. A ruhák nem jönnek fel rád, már nem olyan kényelmesek, mint régen. Az ételek íztelenek, és unalmasak, a világ egyre kisebb lesz számodra. Szóval csak engedd el a megfelelési kényszert, nem érdemes a keskeny kis utcát választani, amikor a Tiéd lehet az egész országút. Akinek pedig nem vagy jó így, mit keres még az életedben? Megmondanád?
Azt hittem fontos vagyok.
Reméltem, hogy valójában szeretsz.
Azt hittem, tényleg jelentek neked valamit.
Reméltem, hogy úgy érzel, mint én.
De tévedtem.
Mindent elhittem neked, pedig semmi sem volt igaz.
És most itt szenvedek miattad...
Miért van az , hogy egyes pasik annyi érzelemre sem képesek ,mint egy vibrátor . Nem tudnak szeretni , csak saját vágyaik kielégítése a fontos . Te pedig ott maradsz mint egy cigi amit csak félig szívtak mert addig esett jól !
A rombolás áldás, a porból újjá lehet építeni mindent. De félünk attól, mi lesz velünk, ezért sokszor nem merünk lépni. Félünk az ismeretlentől, attól, hogy lesz-e elég pénzünk, lesz-e munkánk, lesz -e új szerelem... egyáltalán mi is leszünk-e. Nem úgy ahogyan voltunk, hanem úgy, akivé válunk. Nehéz döntés. És még nehezebb az elválás a tárgyaktól, a személyektől, a tájtól, az érzésektől. Most lehet, hogy ürességet érzel, azt, hogy nem itt a helyed, nincs kötődésed, nincs semmi ami még itt tartana. Akkor EZ AZ a pillanat, amikor menni kell. Bepakolni azt amire feltétlenül szükség van, s lesznek tárgyak, emberek, érzések amelyek maradnak. Te pedig felvértezve indulsz neki a végtelennek, amely tele van új lehetőségekkel, tárgyakkal, emberekkel, új szerelemmel.
Menni kell előre, lépésről-lépésre, hinni valamiben, újban, magadban, hinni egy jobb élet még meg nem valósult, de elérhető csodájában. Édes kényszer, a várás, a türelem, míg meg nem kapod, el nem éred a célodat. Addig is formálódsz ráhangolódsz, és érezni kezded először magunkban azt a bizonyos változást, majd egy pillanat alatt valahogy megváltozik minden. Magad sem érted mi történik körülötted, mitől más ez a nap, mint a tegnapi volt. És már semmi nem ugyanaz, Te sem ugyanaz vagy, aki voltál. Az elmúlt, meghalt, odalett a tegnappal. Csak egy bizonyos borzongást érzel, meg nem magyarázhatatlant, és imádkozol, bárcsak tovább tartana. Mert eddig minden ami azt hitted jó volt, elmúlt. És csak azt veszed észre, hogy ezek az édes borzongások egyre csak jönnek, hosszabbak lesznek, majd végül nem múlnak el. Akkor fogod érezni, hogy már nem az vagy aki voltál, nem is érted majd. Hol volt eddig ez az érzés? Hol volt ez az édes borzongás? Ott volt, de rossz időben, és rossz helyen voltál, olyan helyen, ahol vastag falakkal körülvéve védted magad ettől az érzéstől. Elvonta a figyelmed más. De most itt van, és itt lesz. Csak hagyd, hogy megtörténjen. És kívánd, hogy soha ne múljon el.
Menni kell előre, lépésről-lépésre, hinni valamiben, újban, magadban, hinni egy jobb élet még meg nem valósult, de elérhető csodájában. Édes kényszer, a várás, a türelem, míg meg nem kapod, el nem éred a célodat. Addig is formálódsz ráhangolódsz, és érezni kezded először magunkban azt a bizonyos változást, majd egy pillanat alatt valahogy megváltozik minden. Magad sem érted mi történik körülötted, mitől más ez a nap, mint a tegnapi volt. És már semmi nem ugyanaz, Te sem ugyanaz vagy, aki voltál. Az elmúlt, meghalt, odalett a tegnappal. Csak egy bizonyos borzongást érzel, meg nem magyarázhatatlant, és imádkozol, bárcsak tovább tartana. Mert eddig minden ami azt hitted jó volt, elmúlt. És csak azt veszed észre, hogy ezek az édes borzongások egyre csak jönnek, hosszabbak lesznek, majd végül nem múlnak el. Akkor fogod érezni, hogy már nem az vagy aki voltál, nem is érted majd. Hol volt eddig ez az érzés? Hol volt ez az édes borzongás? Ott volt, de rossz időben, és rossz helyen voltál, olyan helyen, ahol vastag falakkal körülvéve védted magad ettől az érzéstől. Elvonta a figyelmed más. De most itt van, és itt lesz. Csak hagyd, hogy megtörténjen. És kívánd, hogy soha ne múljon el.
Kitartani magad mellett, kitartani elveid mellett, megvédeni magad mindenféle negatív dologtól, ez a belefektetett energia kérdése. Sok-sok energiáé. De megéri... hiszen így leszel tökéletes a saját szemedben, így leszel határozott egyéniséggel rendelkező, önmagát mindenáron megvalósító ember, nem pedig olyan, aki védtelen. Vagy akivel bárki, bármit megtehet. De kinek is van joga ahhoz, hogy formálja az életed, ha nem neked? Ki lehet az, aki jobban tudja mit érzel, min mész keresztül, mik a gondolataid, mik a terveid, céljaid? Ki lehet az? Te, csakis te magad. Hát állj ki magad mellett, éld meg az életed, úgy ahogy neked jó, s nem úgy ahogyan neked mondják hogy jó lehet. Minden csak nézőpont kérdése. Ez a Te nézőpontod. A Te szemed, a te agyad, a te füled, a te tested, a te életed. Hát éld!

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló

info Az oldalon történő látogatása során cookie-kat (“sütiket”) használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldal használatával elfogadja a cookie-k használatát. Elfogadom