Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Üres az ágy, és nem jön az álom,
nem szól a zene, hiába várom.
Üvölt a csend és hallgat az élet,
rám tör egy érzés: SZERETLEK TÉGED!
Talmud
Egy emlék mely ma is fáj.
Egy szó mit itt régen itt hagytál.
Egy levél melyet nekem írtál még.
Szívem most vad tűzben érted ég.

Egy könnycsepp érted, a rég volt szépért,
a vissza sose térő gyönyörű érzésért.
Egy remény, hogy majd eljössz, s újra itt leszel.
Egy csók mellyel csak rád emlékezem.

Egy gyönyörű pillanat,
melyet elfelejteni nem tudtam soha.
Egy álom, egy égető érzés,
ami már csak egy porba hulló kérés.
Hosszú idő után, egy érzés mi bennem felébred, szeretlek nagyon, remélem egyszer majd megérted.
Ezernyi kérdés, ezernyi érzés,
Mindegyik szép, mindegyik álmokat ígér,
S a legszebb álom velem marad,
Életemen végigkísér.

Ki tudja, miért örülök úgy a napsugárnak,
Ha itt a nyár s köröttem minden csupa fény?
Ki tudja, miért? Talán azért, mert Téged látlak,
S talán, mert úgy szeretlek Téged én.
Sosem ismerik a győztes pilóta igazi örömét. A sisak olyan érzéseket takar el, amiket nem lehet megérteni. (Ayrton Senna, 1988. november)
Tree Hill csak egy hely, valahol a földön…
Talán pont olyan, mint a tied.
De talán nem.
De ha megnézed közelebbről,
akkor lehet találsz valakit,
aki olyan, mint te
…valaki, aki az utat keresi…
…valaki, aki a helyét keresi..
…valaki, aki magát keresi…
Néha könnyű érezni
Amikor te vagy az egyetlen a földön,
Aki küzd, aki csalódott, vagy elégedetlen,
Vagy el akar menni.
Azok az érzések hazudnak.
És ha csak kitartasz bátorságot lelsz,
Hogy szembenézz a következő nappal,
Valaki vagy valami megtalál és
mindent rendbe tesz.
Mert mindannyiunknak szüksége
van egy kis segítségre..
..valaki, aki segít nekünk
meghallani az élet zenéjét,
hogy emlékeztessen nem
mindig ilyen rossz minden.
Amikor azt gondolod, hogy végre van egy perc az életedben, amire már régóta vártál, és amiről azt hiszed, hogy tökéletes, és hogy örökké fog tartani, akkor rá kell döbbenned, hogy egyszer minden jónak vége szakad. És hogy ez a te esetben különösen így van. Ilyenkor azt gondolod, hogy téged nem illet meg a boldogság csodás érzése, vagy talán nem is létezik ilyen. Azt kérdezed magadtól, hogy mit tettél rosszul, mit kellett volna ahhoz elkövetned, hogy az a perc tényleg örökké a tiéd maradjon, az életed egy részét magába foglalva. Aztán felébredsz az álmodozásodból, és újra ott találod magad a szörnyen kietlen, puszta világban. Ahol olyan egyedül vagy, hogy szinte láthatatlan, érzékelhetetlen a személyed környezeted számára. Amikor azt látod a világ nélküled is ugyanúgy forog tovább és, hogy abszolút nem vagy meghatározó senki és semmi életében. Ugyanúgy neked sincs olyan személy az életedben aki az életet jelentené, és ez ellen akármennyire is akarsz, nem tudsz harcolni, hiszen talán a sors akarta így, talán te magad tehetsz róla, nem tudni... De azt tudod, hogy bárki bármit mond, te érzed, hogy ez az érzés soha nem fogy el belőled. Nem tudod senkivel sem megosztani, hiszen senki nem ért meg téged, nem tud osztozkodni a magányoddal. Azt látod, hogy mindenkit megillethet a boldogság körülötted, csak te vagy az, aki örökre a sötétségbe zárkózva éled életed egy konzervdobozban, és arra vársz, hogy végre jöjjön valaki, aki kinyitja ezt a dobozt és megmutatja neked milyen is az igazi világosság...
A világ legfájdalmasabb és egyben leghosszabb folyamata, az érzés megváltoztatása a gondolat által.
Igézve álltam, soká, csöndesen,
És percek mentek, ezredévek jöttek-
Egyszerre csak megfogtad a kezem,
S alélt pilláim lassan felvetődtek,
És éreztem: szívembe visszatér
és zubogó, mély zenével ered meg,
Mint zsibbadt erek útjain a vér,
A földi érzés, mennyire szeretlek!
Az ember önmagában képtelen arra, hogy maradandóvá tegye az élet szépségeit. Legalább két ember együttes érzése kell ahhoz, hogy a szép szép legyen, s az öröm öröm.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló