Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok


Harang csendül,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének,
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.

Minden ember
Szeretettel
Borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumba
A Messiás
Boldogságot szokott hozni.

A templomba
Hosszú sorba
Indulnak el ifjak, vének,
Az én kedves kis falumban
Hálát adnak
A magasság Istenének.

Mintha itt lenn
A nagy Isten
Szent kegyelme súgna, szállna,
Az én kedves, kis falumban
Minden szívben
Csak szeretet lakik máma.

II.

tel

Bántja lelkem a nagy város
Durva zaja,
De jó volna ünnepelni
Oda haza.
De jó volna tiszta szívből
– Úgy mint régen –
Fohászkodni,
De jó volna megnyugodni.

De jó volna mindent, mindent,
Elfeledni,
De jó volna játszadozó
Gyermek lenni.
Igaz hittel, gyermek szívvel
A világgal
Kibékülni,
Szeretetben üdvözülni.

III.

beke

Ha ez a szép rege
Igaz hitté válna
Óh de nagy boldogság
Szállna a világra.
Ez a gyarló ember
Ember lenne újra,
Talizmánja lenne
A szomorú útra.
Golgotha nem volna
Ez a földi élet,
Egy erő hatná át
A nagy mindenséget,
Nem volna más vallás,
Nem volna csak ennyi:
Imádni az Istent
És egymást szeretni…
Karácsonyi rege,
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra…
Talmud


Karácsony éjjel

Angyalok szárnyán jön a békesség közénk,

Csillagok fényét ma a gyertya szórja szét.

Kint bárhogy fúj a téli szél,

Bent az otthon vára véd,

Ma a szívünk összeér

És a bánat végetér

Mert karácsony napján minden ember boldogan hazatér.
A remény, az amely téged éltet, egy halovány fénysugár, amely bellengi napjaid, úgy vágysz te ő reá.
A mosoly, az ami már nem a régi, s tán már nem is neked szól, de az elképzelt világod a boldog perceket idézi.
A szeretet, amely már egy fakó múltból maradt meg, s ahogy telnek éveid, úgy múlik el.
A fájdalom, ami megmaradt gyötör, kínoz, a szíved s lelked szorítja, de nem söpörhetet el.
A remény, a mosoly, a szeretet s a fájdalom, ezen dolgok mind, ami a múltad s jövőd vagyon, mert gyenge vagy és magányos, hogy ezt megfoszd magadtól.
Akkor jó egy poén, ha vicces.
Mért mindig én?! Mért mindig én vagyok a hibás,kettőnk közül mért csak nekem fontosabb a másik,mint bárki más? Szeretném ha szeretnél,annyira mint én téged..múlnak a napok a hónapok az évek,s te észre sem veszed,hogy én az életemet adnám érted! Nekem a fő a te boldogságod,nekem az számít,hogy neked mi a jó,mi a kívánságod. Szeretném ha tudnád én itt vagyok,itt leszek neked,amíg élek őszintén,teljes szívemből szeretlek!
Szívem dobban,
Lelkem fáj,
Nem vagy itt mellettem,
Drága kis lovacskám,
Lehet, hogy elmentél,
Én örökre szeretlek,
Nálam jobban,
Senki sem szerethetett.
Miattad sírok
Minden percben,
Gyere vissza hozzám,
Csak ennyit kérhetek.
Olyan dögös vagy, meggyújtod bennem a kanócot..
Már nem tudok bízni senkiben,
Már nem hiszek az igaz barátságban sem.
Valahogy értelmét vesztette az életem.
És hidd el, ha a múlton változtatni tudnék,
Gondolkodás nélkül megtenném.
Rengeteget csalódtam.
Barátoktól megértést nemigen kaptam.
Bevillannak emlékképek, melyek távoliak tőlem.
Legszívesebben csak feledném őket...
A maszkom mögött van egy átlagos lány.
Vannak álmai, vágyai és céljai.
De fél megmutatni magát a világnak.
Fél, hogy elítélnék, mert más, mint a többi lány.
Valahol belül gyerekes álmokat dédelget,
Miközben komolynak mutatja magát.
Kívülről azt mutatja , hogy erős és sérthetetlen,
Belül pedig össze van törve.
Amikor azt hiszed egyedül vagy,
Valójában ott áll valaki mögötted.
De te őt észre sem veszed,
Nem hiszed el nekem,ha azt mondom,
Mindvégig veled volt, csak te nem figyeltél rá !!
Volt akkor más, valaki aki most már nincs.
És lám ilyenkor derül ki, ki az igaz barát...

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló