Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
A világot nem megérteni, hanem elfogadni kell.
Talmud
Az önsajnálaton túl, már csak egy sarlatánt látok! Minden igazság kimondva fájdalmat okoz, mert kimondva másolt szöveg, s olyan ember olvassa fel, ki nem értheti meg...Ezek után a szavak konokak és a jó ég se tudja, ha csalódnia kell a betűk kerítésszerű soraiban, mit fog érezni...? Ott fog állni a színesre festett kerítés mellett, de Ő maga semmissé válik és hasonló nemű lesz a levegővel...
Mit is mondhatnék...A gond az, hogy mindaz amit szólnék nem lehet több, mint amit hallani akarnak. Mit is mondhatnék, ha néztél rám egyszer valaha, de arcod feledésbe merült, amikor, még ,mosoly volt ajkadon...Mit is tehetnék, mikor megváltást hoznék, de megölik bennem azt, ami én lehetnék, és virág helyett tövis leszek?...Ezek után mit is mondhatnék, tehetnék, lehetnék...?!
Titkon őrzöm kezed vonalait, tudva, hogy félsz, s reménykedsz bennem...Miért nem teszed soha mit érzel? Veled együtt halnak el a vágyak s ráncok a kezeden kisimulnak, egyé lesznek velem.
Mi az mi bennetek él, s nem tépi le szemetekről oly rózsakert álmait, mi bennem dúl-fúl, s karcolja lelkem szüntelen?
Csak fénnyel lát az ember!
Egy embert félretenni olyan, mint egy buta lány hamis csókja ajkadon...Érzed ízét, de az keserű, bűzölgő döghalom.
Az élet olyan, mint egy beszámíthatatlan lift. Ott áll meg, ahol éppen kedve tartja, lehet az a boldogság, de a szomorúság emelete is.
Csak hallgatom fülem fájó dübörgését,
mint lépteid távolodó zaját,
ütemére ver a szívem,
és csendesen szeretlek tovább.
Az egész világban ott vannak a lovak és egyetlen lóban ott van az egész világ.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló