Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Az ember általában nagy reményekkel indul útnak. Aztán eltelik egy hét, egy hónap, majd fél év, és ráeszmél, hogy valami nem stimmel. Nem ezt várta, nem azt kapta amit várt. Minden jel arra utal, hogy ami nap, mint nap történik vele, nem őt szolgálja. Egy idő után pedig úrrá lesz rajta a bizonytalanság, majd a bizonyosság, és a tudat, hogy nincs jó helyen. Ez még nem az, amiért jött. Ez még nem az, akiért érdemes élni. Szerencsére viszont az Életben van elég idő, és megannyi lehetőség a változásra, változtatásra. És előbb utóbb az lesz amit akar, vagy akit akar. A tapasztalatoktól, az újrakezdéstől lesz majd a cél elérése igazán megnyugtató, és fenséges. Csak legyen cél, legyen akarat, legyen türelem, és legyen hit. Ez a legfontosabb.
Talmud
Hidd el, nem az a fontos, ki vagy. Nem ez számít, hanem az, milyen érzéseket hagysz az emberekben. Ha rád gondolnak, hogyan gondolkoznak, mi az ami eszedbe jut rólad? Milyenek az érzéseik? Jók? Rosszak? Van akit pedig ez nem érdekel. Van akinek ez mit sem számít. Saját céljai elérése érdekében eltipor, leigáz másokat, elutasítja a kérő kezet, s a sajátját csakis maga felé fordítja segítő kéz gyanánt. Mégis: a földi utunk egyszer úgyis véget ér, s nem mindegy milyen nyomot hagyunk magunk után az utókornak. Én szeretném, ha Rám jó emberként gondolnának.És ez a legtöbb amit magamért, és másokért tehetek, amíg élek.
Hidd el, nem az a fontos, ki vagy. Nem ez számít, hanem az, milyen érzéseket hagysz az emberekben. Ha rád gondolnak, hogyan gondolkoznak, mi az ami eszedbe jut rólad? Milyenek az érzéseik? Jók? Rosszak? Van akit pedig ez nem érdekel. Van akinek ez mit sem számít. Saját céljai elérése érdekében eltipor, leigáz másokat, elutasítja a kérő kezet, s a sajátját csakis maga felé fordítja segítő kéz gyanánt. Mégis: a földi utunk egyszer úgyis véget ér, s nem mindegy milyen nyomot hagyunk magunk után az utókornak. Én szeretném, ha Rám jó emberként gondolnának.És ez a legtöbb amit magamért, és másokért tehetek, amíg élek.
"Élni nem lehet kényszerből. Kaptad, éled, túléled. Mikor milyen hangulatban talál a következő reggel.Te döntöd el, adsz-e hálát minden egyes reggelért, azért a pillanatért amit éppen megélsz. Valaki, vagy valami, talán csak az Erő az, ami hajt téged, rugdos előbbre, mutatja az utat. S ha eltévednél, kaphatod sorra a pofonokat. És hiába mondod hogy: "Nem, nem akarom". Mert olyan nincs hogy NEM. Vagy, hogy NEM AKAROM. Amit kaptál fogadd el, ami eljön viseld el. De ne a rossz dolgokra várj. Az úgyis megtalál, ha életed könyvébe van vésve. Te csak felkészülhetsz a kihívásra. Felvértezheted magadat, égi erőket is bevethetsz ha kell. Mert arra úgysincs válasz.És akkor újra Te nyersz."
Tudnunk kell mikor van vége.Tudnunk kell mikor jön el az idő amikor méltósággal kell viselnünk a bukást.Mikor kell feladni a harcot egy betegségben vagy egy olyan életbe ,ahova belekényszerítenek minket.Tudni felállni egy harc után,amibe vesztesként indultál el és,azt mondani te győztél az én harcomnak itt vége.Tudni méltósággal viselni az életet egy életen át még véget nem ér.De,hogy az életnek milyen hamar van vége,azt csak te döntheted el.Minden más a sors kezében van.
Tudnunk kell mikor van vége.Tudnunk kell mikor jön el az idő amikor méltósággal kell viselnünk a bukást.Mikor kell feladni a harcot egy betegségben vagy egy olyan életbe ,ahova belekényszerítenek minket.Tudni felállni egy harc után,amibe vesztesként indultál el és,azt mondani te győztél az én harcomnak itt vége.Tudni méltósággal viselni az életet egy életen át még véget nem ér.De,hogy az életnek milyen hamar van vége,azt csak te döntheted el.Minden más a sors kezében van.
"Az ember gyakran megfeletkezik azon dolgokról amelyek nem természetesek hogy vannak, az emberi kapcsolatairól..
Ám azonban ha ezek eltűnni látszanak és felveszik egy "letűnt kor világának" képét, rájövünk hogy nincs olyan kapcsolat az ember életében amelyet ne kellene ápolni és odafigyelni rá.Fiatalként minden egyszerű de aztán eljön egy pont ahonnan minden bonyolultá válik..
A remény, az amely téged éltet, egy halovány fénysugár, amely bellengi napjaid, úgy vágysz te ő reá.
A mosoly, az ami már nem a régi, s tán már nem is neked szól, de az elképzelt világod a boldog perceket idézi.
A szeretet, amely már egy fakó múltból maradt meg, s ahogy telnek éveid, úgy múlik el.
A fájdalom, ami megmaradt gyötör, kínoz, a szíved s lelked szorítja, de nem söpörhetet el.
A remény, a mosoly, a szeretet s a fájdalom, ezen dolgok mind, ami a múltad s jövőd vagyon, mert gyenge vagy és magányos, hogy ezt megfoszd magadtól.
Amikor azt hiszed egyedül vagy,
Valójában ott áll valaki mögötted.
De te őt észre sem veszed,
Nem hiszed el nekem,ha azt mondom,
Mindvégig veled volt, csak te nem figyeltél rá !!
Volt akkor más, valaki aki most már nincs.
És lám ilyenkor derül ki, ki az igaz barát...
Sokszor van, hogy mondjuk, majd.... "Majd ha megtehetem, ha megteheted, ha ilyen vagy olyan leszel, ha ez vagy az lesz.... Majd akkor leszek boldog ha...."
De a boldogság nem akkor lesz. A boldogság most lehetséges csak ebben a pillanatban. Egy feltétele van a szeretet, amit magad, és mások iránt érzel. Nem tegnap, és nem is holnap. Az akadályok, elvárások, a majd, csak mind kifogás, eltávolít a jelenből. Kifogás, mert ha eljön az a bizonyos majd, kitalálsz újabbakat, hogy ne kelljen érezni a jelent. A szeretet képes lebontani a falakat, megszüntetni az akadályokat, és a jövőbe vágyakozást is.
Gondold végig. A nehézségek, aggodalmak... változnak, átmeneti természetűek. A szeretet állandó, és örök.
Ha a körülményektől teszed függővé a szeretet, és a boldogságot, sosem kaphatod meg, mert mindig lesz majd.
Ha egyszer, csak egyszer megérzed és megérted, mi a szeretet és a boldogság, nem lesz több majd...csak most.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló