Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Húsvét másodnapján régi szokás szerint
Fogadják szívesen az öntözõlegényt.
Én a legénységhez igen kicsi vagyok,
De öntözõlegénynek mégis csak felcsapok.
Minden esztendõben ilyenkor itt vagyok
Ha a locsolásért pirostojást kapok.
Talmud
Kinyílott az aranyesõ
Én voltam ma a legelsõ,
aki kora reggel
locsolkodni kelt fel
Minden szõke, barna lány,
Mint a piros tulipán
Virulva-viruljon
Rózsapermet hulljon.
Íme, itt a kölni
Szabad-e locsolni?
Van e háznak rózsabokra,
nyúljék élte sok napokra,
hogy virítson, mint rózsaszál,
megöntözném: ennyibõl áll
e kis kertész fáradsága,
piros tojás a váltsága.
Korán reggel felébredtem, messze-messze jártam,
Tündérország kiskertjébõl rózsavizet hoztam.
Na, te kislány, megöntözlek, ma van húsvét napja,
Tündököljön a két orcád, mint a piros rózsa.
Az illatos rózsavíztõl megnõnek a lányok,
Zsebemben is elférnek a piros tojások.
"E napon a tavasz lehelete töltse el a lelkedet..."
Szép reggel az asszony: pihenést lehellő
Arca szelíd hajnal, friss hajnali szellő,
Puha gyenge harmat, gyümölcs üde hamva;
Szava rigó-ének mélyebb fuvodalma
Egy nő még akkor is emlékszik az első csókra, amikor a férfi már az utolsót is elfelejtette.
A nő jellemében mindig van valami, amit egy férfi sem tud megérteni.
A nők természetüknél fogva beszédesek, s a szónoklat művészetét, melynek elsajátítása a férfiaknak oly sok dolgot ad, jól értik.
Az élet zenéjét a nők adják, akik őszintén, minden feltétel nélkül fogadják magukba a dolgokat, hogy érzéseiken át szebbé alakítsák át azokat.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló