Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Mivel nőből vagyok, nem mondom ki, amit akarok; de fenntartom a jogot arra, hogy hisztizzek, ha nem kapom meg.
Talmud
Kacér kis napsugár benyúl az ablakon
végig kúszik a meleg, álmos arcomon.
Kint kismadár harsogja a reggelt
a szomszéd már kopácsol, ő felkelt.
Karom hosszúra nyújtom, csont recseg
csend van ide benn, csak az óra ketyeg.
Itthon rohan az idő meg nem áll
lassan mozdulok, az utca kiabál.
Fájok!- mond miért siettél ennyire reggel?
Nap sem nyugszik, olyan hamar fel kel
Lapítva hunyok még kicsit, titkon
simogass nap, jót játszol hátamon.

Volt már, hogy széttártad a karod, és csak pörögtél, pörögtél nagyon sebesen? Hát olyan a szerelem: zakatol a szíved és fejtetőre áll a világ. De ha nem vigyázol, ha nem szegezed a tekinteted egy nyugodt pontra, könnyen elszédülsz, tudod, és akkor nem látod, mi történik körülötted az emberekkel. És azt sem, hogy mindjárt elesel.
A szél suttogása hiábavaló, ha valahol megszakad egy szív.
De hát nem mi döntjük el, hogy mikor éljünk. Mi csak abban dönthetünk, hogy mi a teendő, ha már itt vagyunk.
- S mi kevesebb: az öröm vagy a bánat?
- A bánat - felelte egy kis gondolkodás után az asszony -, mert ha az lenne több, nem lenne szép az élet.
Ha arra gondolt, hogy itt volt, itt feküdt mellette, hallotta a szuszogását, és néha hozzáért a karjával. Ha a nyárra gondolt, amikor együtt mentek az ösvényen. Valami visszatért ilyenkor, valami furcsa borzongás. Nem tudta, hogy mi az. De tudta, hogy már nem úgy van minden, mint nyáron volt. Nem olyan szép és egyszerű. Zavaros és bizonytalan. De szebb. Valahogy mégis szebb. Nem tudta, miért, és nem tudta mi az.
A legtöbb ember csendes elkeseredésben éli le életét.
Igen: élni míg élünk,
Igen: ez a szabály.
De mit csináljunk életünkkel,
Ha fáj?
Ez bugyi, vagy fogselyem?

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló