Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Ez csak egy érzés...pont olyan mint száz más, mondd miért fáj úgy mégis? Miért nincs rajta áldás?
Egy éjszaka kellett, nálad vagy nálam, úgy ki voltam égve, nagyot hibáztam.
Most szeretnék mindent semmissé tenni, kifogytam a szóból és nem maradt semmi.
Csak szerelmünk éltet, visszaálmodom újra, csókjaid emléke rámvirrad néha.
Egy páratlan páros voltunk mi ketten...
Talmud
Átsírt éjszakák, elvesztett barátok, A világ közepén magadat egyedül találod.
Nincs az az éjszaka és nincs az a baj, melytől megfutamodna a napkelte vagy a remény.
Egyszer véget ér a lázas ifjúság, Egyszer elmúlnak a színes éjszakák, Egyszer véget ér az álom, egyszer véget ér a nyár, Ami elmúlt, soha nem jön vissza már.
Nem olyan borzasztó az, Teofil. Az ember elalszik lassan, és nem ébred föl többet. Csak pihen és pihen. Pihenni jó... A sebesült felnyögött. Szemei lázasan remegtek. -De az élet! Soha többet nem látni az erdőt, és nem hallani a madarakat! Pedig az élet olyan szép Nuca... -Itt maradsz te Teofil ezután is. Csak nem láthatnak többé az emberek. Nincs több bajod az emberekkel. Te hinted éjszaka a harmatot a fűre, és te rázod le a fák leveleit ősszel. És amikor az első virág kinyílik az erdőn, ott állsz majd mellette és megfested a szirmait. Együtt szállsz a pillangókkal és ujjaid megérintik a fenyőtűk hegyét, és azok csillogni fognak tőle a napban, és te hordod majd, mint a szellő a jó illatot üverből üverbe, és meglesed a tündéreket, amikor fürödnek... Az asszony beszélt. Az ember nehezen hörgött, szája megrándult néha, mintha mondani akart volna valamit, aztán a hörgés csöndesedett, a szemek elvesztették a fényüket, az élet láthatatlan párája elszállt valahova a kék végtelenbe...
Nem kéne sírnom miattad, tudom, hogy nem vagyunk halhatatlanok. De egyszer azt mondtad nekem: Ha semmi nem megy többé akkor angyal leszek - csak neked. Minden sötét éjszakán megjelenek elõtted, s aztán elrepülünk, messze innen, és soha többé nem válunk el.
Ha az égen lemegy a nap, te akkor is az eszembe vagy! Te vagy reménységem csillaga és csillag nélkül sötét az éjszaka!
Egy éjszaka,
Mikor minden lehetséges,
Ez nem vicces,
Nem nevetséges.
Az utcákon kóbor lelkek lesnek,
A boldog gyermekekből áldozatok lesznek,
A világot szellemek járják,
Az embert a sarkon túl várják.
Az erdőben farkasmeber vonyít,
Életet sirat,
melyet átok szorít.
Vámpír bújik a házak árnyékában,
Semmi jó nincs szándékában,
Szemfogai a nyakadba vájnak,
S az utca sarkán csak,
Egy száraz hullát találnak.
Rubinvörös véred,
Beszínezi ajkát,
Jelezvén ,
Komor hatalmát.
Messziről a szél,
Egy lány sikolyát hozza,
Az éjszaka szörnyeit,
Csak ez a hang vonza.
A temető éledni kezd,
Csak te lehetsz,
Ki rajta veszt,
Öntudatra ébred mind, ki holt,
Sírból kel ki múlz, mi volt.
A tükörből más arca néz,
Elfordulni túl nehéz.
Ez nem álom, ez valóság!
Már elhagyott a bátorság.
Démonokat visz a szél,
A gonoszé ez az éj.
Segítséget ne is várj,
Inkább este ne járkálj!
Csukj be ajtót, ablakot!
Szíved félelemtől zaklatott.
Bújj be az ágyba,
Húzz magadra takarót!
Ez a gonosz álma!
Vegyél be egy nyugtatót!
Sok dolgot rosszul tettem,
De csak egyet szerettem.
Ha beteg volt segítettem,
Ha dühös volt nem figyeltem
Hiszen tudtam, másnap reggel
Ő kérne, hogy felejtsem el.
Ó, miért csak rátok figyeltem???
Saját gondjaim nem érdekeltek,
Azt akartam mindenki legyen boldog.
Hát ezt érdemlem én most???
Nem! Soha nem akartam ezt igazán..
Bár megfordult a fejemben egy sötét éjszakán.
Légy boldog egy másik lánnyal, hát,
Szeretném, ha gondolnál rám néhanapján!
Ne mondja senki se, hogy hiányozni fogok!
Az életem darabokra omlott..
Amikor itt hagyom ezt a világot,
Gondolj arra, hogy volt, aki túl sokat hibázott.
Ahogy eljön a hajnal,
kimúlnak a csillagok.
Fáj kimondanom,
de nagyon távol vagyok.
Hiányzik kezed finom érintése,
hiányzik karjaid puha ölelése.
Mégegyszer kell az a pillanat,
mikor hozzámbújtál lágyan,
s egymásé voltunk nyári éjszakákon.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló