Kiemelt kategóriák
»
» Szerelmes SMS
» Születésnap
» Élet
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Álmok:mindenkinek vannak.
Néha jók, néha rosszak...
néha azt kívánod, hogy elfelejtsd őket,
néha ráébredsz, hogy túlszárnyaltad őket.
Néha úgy érzed, végre valóra válnak...
és néhányuknak csak rémálmok jutnak.
De nem számít, miről álmodsz, mikor eljő a reggel,
a valóság beférkőzik és az álmok eltűnnek.
Talmud
Küldje be kedvenc idézetét »
Legolas: A végeredmény...42.
Gimli: 42? Oh! Nem is rossz egy hegyesfülű tünde hercegecskétől. Én magam viszont épp a 43-ason üldögélek.
"lelövi az orkot amin Gimli ül"
Legolas: 43.
Gimli: De ez már halott volt!
Legolas: Még vonaglott.
Gimli: De csak azért, mert a fejszém beleállt az idegrendszere közepébe!
Sűrű árnyak mezején
merre nem fordul felém a fény,
a homályból kiérvén, a világvégén
meghalnék de kitartok Én.
Mindenki születik valaminek.
Valaki fodrásznak.
Valaki eladónak.
valaki üzletembernek .
Mindenki születik valaminek.
Csak az idő múlásával elfelejti ki Ő és hogy minek született.
Búcsúzni könnyű,de feledni nehéz. Mert a szív a múltba ezerszer visszanéz. Meglehet, hogy könnyen nevetve búcsúzunk. Mégis fájni fog ,ha újra találkozunk. Nem tudja senki, hogy erről ki tehet, de akkor majd búsan lehajtod a fejedet. Megállnál százezerszer, ám mégis tovább lépsz, mert búcsúzni könnyű, de feledni nehéz.
Ha kigyúlnak az esti fények, kigyúlnak a vágyak. Csillagfényes éjszakákon, én is téged várlak. Tudom jól, hogy minden mindhiába, de oly jól esik várni. Hazudni a szívnek, hogy ne tudjon fájni.
...mily remekmű az ember! Mily határtalanok tehetségei!
Alakja, mozdulata mily kifejező és bámulatos!
Kicsit türelmetlenek vagyunk ma?” mormolta.
Szarkasztikus megjegyzést fogalmazva felnéztem rá, de az arca közelebb volt, mint amire számítottam.
Arany szemei csak pár centire voltak, hideg leheletét éreztem nyitott ajkaimon. Szinte az ízét is éreztem a nyelvemen.
Nem emlékeztem, mit akartam mondani. Nem emlékeztem a nevemre sem.
Nem adott esélyt, hogy összeszedjem magam.
Ha én dönthettem volna, az időm nagy részét azzal töltöttem volna, hogy Edwardot csókolom.
Semmilyen eddig tapasztalt élményem nem volt ahhoz fogható, ahogy hideg, márványszerű, de mindig nagyon óvatos ajkai az enyémekkel egyszerre mozogtak.
De nem túl gyakran dönthettem én.
Kicsit meg is lepett, mikor az ujjaival a hajamba túrt, és az arcomat az övéhez húzta.
A kezeimmel átkulcsoltam a nyakát, és azt kívántam, bárcsak erősebb lehetnék- elég erős ahhoz, hogy itt tartsam őt.
Egyik keze lesiklott a hátamon, közelebb vonva kőszerű mellkasához. A pulóvere ellenére a bőre elég hideg volt ahhoz, hogy megborzongjak – kellemes borzongás volt, a boldogság miatt, de a kezeivel kezdett távolabb tartani.
Tudtam, hogy úgy három másodpercem volt, mielőtt sóhajt egyet és gyorsan elfordít magától, és mond valamit arról, hogy erre a délutánra eleget kockáztattuk az életemet.
Az utolsó másodperceimet kihasználva közelebb vontam magam hozzá, szinte felvettem a körvonalait.
A nyelvem hegyével megtaláltam alsó ajkának az ívét, hibátlanul sima volt, mintha polírozva lett volna, és az íze -
Elhúzta a fejem az övétől, könnyedén kibontotta magát az ölelésemből – valószínűleg fel sem tűnt neki, hogy minden erőmet beleadtam.
Mély torokhangon kuncogott egyet.
A szemei fénylettek az - annyira szigorúan fegyelmezett - izgatottságtól.
„Ah, Bella.” sóhajtotta.
„Mondanám, hogy sajnálom, de nem.
Felkelő Nap fénye simogassa arcod, egy pillanatra felejtsd el minden gondod. Ne törődj semmivel csak hunyd le a szemed s képzeld el hogy a világ szép is lehet!
Körülölel a sötét, néznek a csillagok, gondolatban most melletted vagyok. Nézem ahogy alszol, vigyázom álmod, halkan suttogva jó éjszakát kívánok!

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló

info Az oldalon történő látogatása során cookie-kat (“sütiket”) használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldal használatával elfogadja a cookie-k használatát. Elfogadom