Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Az egész testemet felemésztette az az üresség amitől mindig is féltem,hogy valamikor rám talál..és eljött, úgy ragadott magával, mintha vízbe estem volna levegő nélkül,és nem találnám a felfelé vezető utat.. nem látok senkit, nem segít senki.. elvesztem..elvesztem és nem találom az út végén a fényt..kihunyt.
Talmud
...S mindenre,amit Isten adott a földnek.
Milyen egyszerű lenne,ha mind megértenétek,
hogy minden Rajtad múlik testvér és rajtam,
hogy megfogjuk-e egymás kezét a bajban...
Álomkép,hogy majd egyszer újra visszatérsz.
Ne ígérj!A remény a szívem tépi szét.
Hol van már a régi nap,amikor úgy vártalak,
és a hold is számon kéri,amit együtt ígértünk.

...Amikor még szenvedéllyel öleltél,amikor még tiszta volt a szó.
Amikor még mindent bennem kerestél,és én voltam minden,ami jó...
A gyengeség az az ajtó szívünkön, amin beengedjük a nekünk ártókat.
Hány átvirrasztott éjjel
Hány álmot téptem széjjel,
Arcod lassan ködbe vész.
Hálót fon körém az éj,
Tisztán száll az imám,
Álmokból szőtt magány,
Csak egy hang a zongorán..
Az én történetem nem került be a könyvekbe. Mondják, a Nyugat történelmét lóháton, nyeregben írták. De senki se látta még a lovak szemszögéből. Mostanáig.
Itt születtem. Azon a földön, amit régi nyugat néven emlegetnek. Mi úgy tudjuk, ez a táj kortalan. Se kezdete nincs, se vége. Itt simul egymásba a föld és az ég. Mint a pőrén legelő kószáló szél, ide tartozunk. Mindig ide tartoztunk. A musztáng a nyugat szelleme. Hogy ez a nyugat végül is elveszett-e vagy sem, azt nektek kel tudnotok. Amit én mesélek, szín igaz. Ott voltam. Emlékszem. Emlékszem a napra és az égre, amikor nevemen szólított a szél, és a ménes azidőtájt még szabadon száguldott.
Az igaz barátok azok, akik a legközelebb álnak hozzánk.
Az élet minden terén számíthatunk rájuk,
Mellettünk vannak jóban, rosszban egyaránt.
Ha bármi rosszat elkövetnek ellenünk,
Nem tudunk rájuk haragudni.
Mert a szívünk mélyén jól tudjuk,
Hogy ők sosem bántanának meg szándékosan.
Ezért ha ilyen eset mégis előfordul,
Akkor szó nélkül meg tudunk nekik bocsátani.
Ha egyszer a barátság kötél el szakad,
Meglehet kötni de a csomó mindig ott marad!
A világ melyben élek, megszűnik létezni.
Lassan hullanak a darabok a lábam elé
Miközben én csak tehetetlenül nézem....

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló