Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Az emberek semmire nem vágynak úgy, mint önzetlen barátságra. Reménytelenül vágynak erre.
Talmud
Elveszíteni valakit... Régebben mindig úgy gondoltam, hogy bizonyos dolgokat, embereket, csak a halál vehet el tőlem örökre. Pedig sokkal kevésbé drámai módon is elveszíthetünk valakit, ha eljön egy pont, és megszakad valami. És onnantól fogva nem beszélünk vele, nem az ő mosolyával ébredünk minden reggel, nem érinthetjük meg szabadon minden porcikáját, és nem legeltethetjük rajta a szemünket. Soha többé. Ez a fajta elválás is ugyanolyan végleges tud lenni, mint a halál. És ugyanúgy fáj.
Mindig önmagad vagy ,s maradsz mindenkor, Úgy én is tied vagyok, s maradok mindenkor.
Ne szólj, csak fogd a kezem,
Úgy kell, hogy védj, ne érhessen el
A kő vagy könny, vagy gyilkos közöny.
Tudom-e gyűlölni?
Úúúgyan.
Max azt mutatni, hogy bántsam.
Bántom azért,
mert ő engem bántott?
Mert szétzúzta azt a világot:
melyben hinni véltem.

Olyan elégtétel ez,
melyet egy szerető szív
jónak sosem érez.
S bár a másikat marja,
mégis magából érzi
Úgy vágyom rád, mint hervadó rózsa az éltető esőre,
úgy akarlak, mint éhező bárány a friss fűre,
s úgy szeretlek mint ahogy emberileg csak lehet!
Ahogy a Föld élteti az élők testét, úgy imádom minden veled töltött estét. Ahogy a föld otthont ad az elveszett magnak, úgy vágyom Rád minden percében a napnak!
Nem tudlak feledni, bármerre is járok, szememben úgy jársz, mint egy hűséges álom. Most távol vagy mégsem feledlek, bevallom őszintén: SzeretIek!
A koton a mi nemzedékünk üvegcipellője, ha egy idegennel találkozol felveszed, táncolsz benne egyet, azután eldobod. A gumit, úgy értem, nem az idegent.
Rügyezik az erdő, virágzik a táj, az orgonafán dalol egy tarka kismadár, azt énekli: KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló