Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Találkozás és búcsúzás
az élet annyi csak,
Valaki jön, valaki megy,
S az emlék megmarad.
Talmud
Kérem a Sorsot, sorsod kérje meg,
Csillag-sorsomba ne véljen fonódni
S mindegy, mi nyel el, ár, avagy salak:
Általam vagy, mert meg én láttalak
S régen nem vagy, mert már régen nem látlak.
Azon tűnődtem, vajon Isten miért teremtett meg téged - aztán rájöttem, hogy még ő is hibázhat!
Minden dolog mélyén a szomorúság rejlik, mint ahogy minden folyó végén az óceán.
Már nem születik mese abból, ha látlak, csak néma nevetés, hogy miért volt nekem sok, ami vagy, most meg kevés...
A szerelem, olyan mint a fa: magától növekszik, mély gyökeret ereszt egész valónkba és gyakran tovább zöldül a szív romjain.
Nem kísérthetjük a sorsot anélkül, hogy végül meg ne perzseljen.
Letépem ezt a hangaszálat

Már tudhatod, az ősz halott.

E földön többé sose látlak

Ó idő szaga, hangszálak

És várlak téged, tudhatod.
Viszontlátásra! Mondom és megyek...
Bennem legbelül valami remeg.
Mert nem tudom, sosem tudhatom:
szoríthatom-e még azt a kezet, amit elengedek
Magányosan alszunk,úgy is ébredünk
Mások körül magányos az életünk.
Nem élhet mindenki egyedül,
Mert különben magányosan alszunk és ébredünk.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló